Egy amerikai tudósok által nemrég kikísérletezett módszer révén a jelenlegi megoldásokhoz hasonlítva jelentősen növelhető a számítógépekben használatos folyadékhűtéses rendszerek hatékonysága – írja tudósításában a New Scientist Tech. Az új eljárásnak – mely hanghullámokat bevetve küszöböli ki az ilyen megoldások egyik eredendő hátrányát – később nemcsak a számítástechnikában, hanem akár az autóiparban vagy az űrkutatásban is hasznát vehetik majd.

A napjainkban alkalmazott folyadékhűtéses rendszerek általában hatékonyabban vezetik el a hőt a melegedő komponensektől, mint a ventilátorból és kisebb-nagyobb hűtőbordából álló léghűtéses megoldások, a felforrósodó folyadékban létrejövő párabuborékok azonban megfigyelések szerint negatívan befolyásolják a hűtési teljesítményt. A buborékok ugyanis adott esetben egy hőszigetelőként viselkedő vékony, filmszerű réteget képezhetnek a forró felületen (jelen esetben a hűtőblokk chipekkel érintkező belső felületén), mely így akadályozhatja a hőátadást.

Ari Glezer

A Georgiai Műszaki Egyetem tudóscsoportja Ari Glezer professzor vezetésével 2003-ban már felfedezett egy módszert a buborékfilm eltüntetésére: akkor vízsugárral lazították fel ezt a réteget, ez azonban komplex és költséges megvalósítást igényelt. Glezer és csapata most egy új, hasonlóan hatékony és jóval egyszerűbb módszerrel állt elő, mely ugyanerre a célra vízsugár helyett alacsony frekvenciás (1 kilohertzes) hanghullámok által keltett rezgést használ.

A kísérletek során egy speciális hangszórót helyeztek el a hűtendő felülettel átellenes oldalon, mely a rezgés által hatékonyan távolította el a hőszigetelő réteget képező buborékokat, ezzel a mérések szerint másfélszeresére növelve a hűtés hatékonyságát. Kiderült, hogy a hanghullámok akkor fejthetik ki legjobban hatásukat, ha a hangsugárzó és a hűtendő felület közt csak néhány milliméternyi a távolság, ez a módszer tehát alapvetően a kompakt rendszerek számára jelenthet megoldást.

Glezer szerint a hangrásegítéssel működő folyadékhűtés a későbbiekben a számítástechnikán túl utat találhat magának más iparágak felé is, így például a hibrid gépkocsik vagy az űrrepülők egyes alkatrészeinél is hasznát lehet majd venni az eljárásnak. Satish Kandlikar, a Rochester Műszaki Egyetem hűtési technológiákra specializálódott szakértője szerint is van ráció abban, amit Glezer és kollégái felfedeztek: „Ez egy nagyon érdekes újítás. Olyan eszközöknél különösen ígéretes eredményekkel kecsegtet az alkalmazása, mint a chiphűtők vagy a miniatűr hőátadók” - nyilatkozta a szakember a New Scientist Tech-nek.