Egyelőre teljesen AMD-s konfigurációhoz van kötve a FreeSync a notebookokban

Az AMD a tegnapi napon jelezte, hogy elérhető az első olyan notebook, amely a FreeSync technológiát támogatja, méghozzá a Lenovo Y700 személyében (ACZ verzió). Ennek a 15,6 hüvelykes terméknek a belsejében egy AMD FX-8800P-s SoC APU dolgozik egy Radeon R9 M380-as dedikált GPU társaságában, de elérhető jobb Radeon R9 M300 sorozatú grafikus vezérlővel is. A memória kapacitása, illetve az adattároló természetesen megválasztható, így az egyéb komponensek a hasonló árkategóriába sorolt modellek képességeit másolják.

Ami viszont tegnap óta felmerült a FreeSync technológia notebookokban történő alkalmazása kapcsán az az Intel processzorokkal való kompatibilitás kérdése. Mivel a Lenovo Y700 egy amolyan univerzális megoldás, vagyis az egyes változatai inteles alappal is elérhetők (ISK verzió), megkérdeztük a gyártót, hogy ezekkel üzemképes-e a FreeSync technológia.

A válasz sajnos többnyire nemleges. Bár a FreeSync a Lenovo szerint az eDP interfészen keresztül működik, az egész rendszer használatához olyan kijelzőmotorra kell kötni a notebook kijelzőjét, amely kompatibilis a variálható frissítési frekvencia aktiválásához szükséges implementációval. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a FreeSync működéséhez a kijelzőt egy Radeon grafikus vezérlőre kell kapcsolni.

Lenovo Y700-15ACZ alapkonfiguráció, az első FreeSync technológiát támogató notebook
Lenovo Y700-15ACZ alapkonfiguráció, az első FreeSync technológiát támogató notebook

Alapvetően két opció lehetséges. Természetesen megoldható a dedikált Radeon GPU-ra kötni a mobil gép kijelzőjét, és ezzel párhuzamosan permanensen letiltani a processzorban található IGP-t. Ilyen esetben gyakorlatilag mindegy a processzor típusa, hiszen a megjelenítésért egy teljesen független grafikus vezérlő felel. Ugyanakkor ez a lehetőség leginkább a játékosok keménymagjának szánt notebookokhoz ideális, amelyek minimum 1500 dollárba kerülnek, vagy akár jóval drágábbak is lehetnek. Ezeknél a masináknál nem számít, hogy a hordozhatóságuk a rendkívül rövid elérhető üzemidő miatt korlátozott, mert a legtöbb ilyen gépezet igen nehéz, tehát eleve nem arra tervezték őket, hogy a felhasználók ezeket mindenhova magukkal cipeljék.

A hordozhatóság azonban az 1000 dollár alatti szegmensben fontos kritérium, így a Lenovo szerint itt már hibrid grafikus alrendszert kell alkalmazni. Ez szoftveres átkapcsolással működik, de ma már nem Enduro vagy Optimus konfigurációkról van szó, mivel ezen a területen a Windows 10 egységesítette a támogatást, így minden egyes IGP és dedikált GPU párosításnál a Microsoft Hybrid Graphics Framework csomagja dolgozik. Ennek az előnye, hogy a fejlesztők az efféle hibrid konfigurációkat mostantól szabványosan támogathatják, tehát a hardverek detektálásához és ezzel egyetemben a megfelelő működéshez elég egy szabványos programkódot írni, és ez Windows 10 alatt akármilyen gyártói párosítással tökéletes lesz, mivel az Intel, az AMD és az NVIDIA meghajtói is ugyanazt a szoftveres átkapcsolásra kialakított, operációs rendszerbe integrált csomagot támogatják.

Ez persze szorosan nem kapcsolódik a témához, de az már igen, hogy a Microsoft Hybrid Graphics Framework csupán egy szabványos szoftveres alapot ad egy használható szoftveres átkapcsoláshoz, amire már oly régóta szüksége volt a piacnak. Hardveres szempontból viszont az olyan egyedi funkciók, mint például a FreeSync technológia, már nehezebb ügynek számítanak. A FreeSync működése szempontjából mindegy, hogy a kijelző az IGP-re vagy a dedikált GPU-ra kapcsolódik, de egy hibrid grafikus alrendszernél a megfelelő üzemidő biztosítása érdekében az IGP-ről fog működni a megjelenítés, míg a dedikált grafikus vezérlő csak a komolyabb számításokat végzi. Ilyen formában viszont az IGP kijelzőmotorjának is támogatnia kell a variálható frissítési frekvenciát, illetve az ezt lehetővé tevő szoftveres implementációt. Az Intel IGP-i közül egyik ma létező modell sem képes erre, így a FreeSync technológiát jó üzemidővel csak AMD APU-ra építve lehet használni.

A fentiek miatt Intel processzort használó, FreeSync technológiát támogató notebookkal egyelőre csak olyan formában fogunk találkozni, amelyben az Intel IGP fizikailag le van tiltva és a kijelző a dedikált Radeon GPU-ra kapcsolódik.

Ugyanakkor a jövőben már sokkal szabadabb lesz a választás. A FreeSync technológia alapjául szolgáló Adaptive-Sync technológiát ugyanis az Intel is támogatni fogja. Azt nem tudni, hogy pontosan melyik lapkától kezdődően, de a szabványos variálható frissítési frekvenciára vonatkozó elkötelezettséget a vállalat már hivatalosan is bejelentette. Ezzel kapcsolatban a gyártóktól megtudtuk, hogy a VESA Adaptive-Sync akkor is üzemképes, ha két eltérő gyártótól származó grafikus vezérlő van a notebookbak (a szokásos hibrid felállás), viszont az integrált grafikus vezérlő meghajtójába kell egy Adaptive-Sync technológiát támogató szoftveres implementáció. Ilyen felállással ugyanakkor a variálható frissítési frekvencia garantáltan üzemképes lesz.

Arra a kérdésünkre sajnos senki sem tudott válaszolni, hogy mikor láthatunk majd olyan notebookot, amelyben aktív Intel IGP-vel is működhet a szabványos, Adaptive-Sync technológia. Annyit viszont megtudtunk a cégektől, hogy rövidebb, nagyjából egy-másfél éves távon belül variálható frissítési frekvenciát és hosszú üzemidőt együttesen szállítva csak az AMD tud biztosítani.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés