Az új generációs PlayStation és Xbox körül egyre nagyobb a médiafelhajtás, aminek a Sony és a Microsoft valószínűleg nem örül, de számíthattak rá, hogy a Nintendo Wii U bemutatása előtt megkezdődnek a találgatások, hogy a konkurensek mivel készülnek. Ennek hála soha nem látott pletykaáradat vette kezdetét, melyek között már fejlesztőeszközökről is szó van. Mint ismeretes, egy-egy konzol startja előtt több hardvert is kapnak a fejlesztőpartnerek, hogy az adott masina megjelenésének pillanatában számos játék kerüljön a boltokba, melyek elengedhetetlenül fontosak a sikeres rajthoz. A többi játék természetesen sorra érkezik majd, de úgy 30-40 címmel érdemes előhozakodni, hiszen a vásárló szórakozni szeretne, és az igényeket érdemes a lehető legjobban lefedni, azaz népszerű kategóriánként minimum egy, de inkább két-három játékkal.
A fejlesztők persze a kezdetekben nem dolgoznak végleges hardverrel, ez ugyanis csak pár hónappal az új generációs konzol bevetése előtt válik elérhetővé, ugyanakkor kapnak egy olyan fejlesztőeszközt, mely ha a hardver szempontjából nem is hasonlít majd a véglegesre, emulációval képes futtatni az adott játékot. Ez a sebesség szempontjából nem biztos, hogy kifizetődő, de azt majd a végleges hardver hozza, a funkcionális működést viszont tudják előre ellenőrizni a fejlesztőpartnerek. Persze a végleges hardver paramétereit az érintettek tudják és nagy titokban kezelik, így nagyjából már van egy kialakult kép, hogy mire is kell majd optimalizálni. Persze fontos tényező, hogy az első címek sosem hajtják maximumra az új generációs konzolok képességeit, ami egyfajta biztonsági megoldás, hiszen a fejlesztés nagy része a konkrét hardver megléte nélkül zajlik.
A VG247 információi szerint nemcsak a Microsoft, hanem a Sony is javában szállítja már a PlayStation 4 fejlesztőeszközeit. A második revízióról kiderült, hogy egy AMD A10-es APU-t használ, mely mellé 8 vagy 16 GB rendszermemória van társítva, függően a kiépítéstől. A dedikált grafikus vezérlőről nincs információ. Valószínű, hogy ahogy extra memória, úgy egy VGA is igényelhető a csomaghoz, de az IGP-vel is beérhetik a partnerek. Az adattároló 256 GB-os, míg az optikai médiát egy Blu-ray meghajtó kezeli. Érdekesség, hogy az új Xbox fejlesztőeszközéből is készült már új verzió, mely nyolcmagos AMD processzort és egy Southern Islands családba tartozó, azaz HD 7000 szériás Radeont használ. Információink szerint ez a kiépítés a legelső verzió Intel Xeon processzorát és GeForce VGA-ját váltotta le.
Fontos kiemelni, hogy jelen pillanatban előzetes fejlesztőeszközökről van szó, és ahogy azt fentebb ecseteltük, nem a végleges hardvert reprezentálják, csak a fejlesztők számára alap, amin dolgozhatnak, amíg meg nem kapják a végleges konzolt. Ennek megfelelően a fenti hardverekből nem érdemes kiindulni, mert a tényleges specifikációk eltérnek majd. Mindenesetre a fejlesztőeszközöket egyaránt védi a Sony és a Microsoft is, hiszen a rajtuk futó szoftver tartalmaz egy emulátort, aminek működését tanulmányozva lehet következtetni a végleges hardver felépítésére.
A PlayStation 4 esetében egyébként alapvető cél, hogy az alkalmazások Full HD-s felbontás mellett fussanak 60 Hz-es frissítéssel, és sztereó 3D-s módban. Ez alapvetően jól hangzik, és az elején ez működni is fog, de idővel a fejlesztők köthetnek majd kompromisszumokat a jobb grafika érdekében, és az esetleg a 60 Hz-es frissítés felezését vonhatja maga után. Mindenesetre ez nem újdonság, az aktuális konzolgenerációnál is egyre több kompromisszum került elő, de nyilván sok múlott azon, hogy a hardver gyakorlatilag már túl idős, és ez főleg a Xenos és RSX kódnevű grafikus vezérlőkön látszik meg, hiszen, ha a nyers számokat nézzük, akkor elmondható, hogy a mai legerősebb PC-s IGP is messze gyorsabb náluk. Persze a konzolok speciális API-t használnak, így a PC-s API-k limitáló hatásától mentesek a masinák, vagyis a számottevően gyengébb hardver dacára is nagyon jó eredményeket lehet rajtuk elérni, amire a direkt hardverre történő optimalizálás rá is segít.
A végleges hardverre persze mindenki kíváncsi, de egyelőre erről nincs konkrét és pontos adat. Egyedül következtetni lehet abból, hogy Rory Read, az AMD elnök-vezérigazgatója nemrég azt nyilatkozta, hogy készülnek az egyedi APU dizájnok a megrendelőknek. A Sony és a Microsoft neve ugyan nem hangzott el, de a beágyazott rendszerek piacán csak a konzol olyan termék, amely életciklusa alatt képes 50-60 millió darabos eladást generálni, ami elég nagy volument jelent, hogy egyedi hardvert kaphasson. Más termékek ekkora mennyiségben egyszerűen nem találnak gazdát, így nem is érdemes külön hardvert tervezni hozzájuk. Erősen valószínű tehát, hogy egy egyénileg tervezett APU-t kapnak az új konzolok, aminek a specifikációi még nem tisztázottak. Opciós lehetőség még ezt kiegészíteni egy dedikált GPU-val, de ha az IGP legalább annyira erős lesz, mint a mai megoldások, akkor így is sokszoros a sebességelőny az aktuális generáció hardveréhez képest. Tekintve, hogy a konzolpiac már nem csak a játékról, hanem az általános szórakoztatásról is szól, így valószínűsítjük, hogy a Sony és a Microsoft is fontosnak tartja az előállítási költségek értékelhető szintre való lefaragását, így az új generációs konzolok hamarabb válhatnak nyereségessé.
Valószínű, hogy az új generációs PlayStation és Xbox a következő év végén, vagy valamivel később startol. A végleges hardver specifikációjához közeli fejlesztőeszközök várhatóan a következő év folyamán lesznek elérhetők. Ezek már sokat elárulhatnak az új rendszerről, de biztosra vehető, hogy hétpecsétes titokként kezelik majd őket a fejlesztők.
