A Fujitsu részleteket tett közzé 2008-ra várható Sparc64 VI+ processzoráról. A Jupiter kódnéven fejlesztett négymagos chipet legalább 2,7 GHz-es magórajelhez tervezik. A 65 nm-es csíkszélességű gyártástechnológiával készítendő processzor a kis struktúrák ellenére is viszonylag nagyméretű, 460 mm²-es.

A Sparc64 processzorcsalád jó teljesítménnyel szolgál, piaci részesedése ugyanakkor sokáig csak Japánban volt jelentős. 2004 júniusában a Sun és a Fujitsu kiterjesztette stratégiai együttműködését; a megállapodás értelmében a két vállalat megnyitotta egymás előtt értékesítési csatornáit, és fejlesztési projektjeiket is összehangolták. A Sun beemelte kínálatába a Fujitsu bizonyos PrimePower szervereit, és felhagyott az UltraSparc V processzor tervezésével, míg a Fujitsu licencelte a Sun Solaris operációs rendszerét.

A két gyártó nemcsak kompatibilis szerverekkel igyekszik vevőket fogni, hanem egy új termékcsaládot is bejelentettek. A közös Advanced Product Line (APL) a Sun Fire és a Fujitsu PrimePower szervervonalak örököse lesz, és 2006-ban, a Fujitsu kétmagos Sparc64 VI processzorának megjelenésével indul útjára. Az Olympus kódnevű CPU-t eredetileg 2005 második felére tervezték, ám még csak nemrég végeztek a tervezési feladatokkal, illetve az első működő példányok legyártásával.

A Sparc64 VI és VI+ ugyanazt a buszrendszert használja, ez ugyanis a fejlesztők szerint négy mag számára is kellő sávszélesség-tartalékot biztosít. A megoldás megkönnyíti meglévő rendszerek teljesítményének fokozását processzorcsere útján, és természetesen új termékek piacra dobását is egyszerűbbé teszi. Mindkét CPU magonként két-két utasításszál végrehajtását támogatja (vertical multithreading, VMT), vagyis a Sparc64 VI négy, a Sparc VI+ pedig nyolc szálat kezel egy időben. A 423 mm² magméretű Sparc64 VI fogyasztása 120 watt körül alakul, és ettől remélhetőleg utódjának energiafelvétele sem fog jelentősen eltérni, hisz ez a szerverek fejleszthetőségének egyik fontos előfeltétele.

A Sun mindezzel együtt maga sem állította le valamennyi processzorfejlesztési projektjét, és nagy reményeket fűz Niagara kódnevű chipjéhez, mely nyolc magot tartalmaz, és magonként négy szálat képes végrehajtani. A processzor tervei jó ideje (2004 tavasza óta) készen állnak, és 2006 elején végre a vele szerelt szerverek is piacra kerülhetnek. A Sun szerint főleg webes és adatbázis-alkalmazásokban lesz kiemelkedő az új dizájn teljesítményhozadéka. A CPU követője a Niagara II lesz, mely jobb hardveres gyorsítást kínál bizonyos szoftverfunkciókhoz, majd 2008-ban érkezik a Rock kódnevű csúcsprocesszor, melynél tovább javítják a párhuzamos szálak feldolgozási sebességét. A Niagara-alapú rendszerek várhatóan agresszív árképzéssel kerülnek piacra, azaz nem annyira a számítási teljesítményt, mint inkább a konkurens termékek árát veszik majd alapul.