A várakozásoknak megfelelően a Sandy Bridge processzorgeneráció bemutatása volt az idei IDF legfőbb témája. A 2011 januárjában befutó termékről már korábban is érkeztek információk, ám hivatalos megerősítés nélkül nem lehetett biztosra menni. Az Intel lényegében leleplezte a Sandy Bridge összes titkát, így már csak a tényleges teljesítmény a kérdéses tényező. Az új, 32 nm-es gyártástechnológián készülő chip legnagyobb újítása, hogy a négy processzormag mellé bekerült egy integrált grafikus vezérlő is, ami nagy lépés a rendszerszintű integráció felé vezető rögös úton. Az Intel már aktívan alkalmazta ezt a felállást az aktuális Atom generáció esetében, de a nagyobb teljesítményű megoldásoknál az IGP központi lapkába való integrálása újdonságként hat. Mivel a piac a mobil megoldások felé terelődik, így a PC jövője előre sejthető. Az egyre kisebb méretű és alacsony fogyasztást igénylő termékek esetében a lehető legnagyobb integrációra van szükség, így a mobil piacon nehezen kivitelezhető a grafika külső processzorral való gyorsítása.

[+]

Az Intel a Sandy Bridge esetében rá is gyúrt az IGP teljesítményére, így az új fejlesztés jelentős előrelépésnek bizonyul majd az elődökhöz viszonyítva. A kiindulási alapot a HD Graphics néven emlegetett megoldás biztosította. A hatodik generációs GMA architektúra fejlesztésénél a komplex shader programok gyorsabb futtatása és a hatékonyság növelése volt a fő szempont. A rendszer 12 darab végrehajtó egységet tartalmaz, amelyek hagyományos érdelemben felfoghatók shader processzornak. Ezek teljesítménye javult az előző generációhoz viszonyítva, és függően a feladattól, akár kétszeres gyorsulás is elérhető. Az Intel – tanulva a Larrabee bukásából – a fix funkciós egységek alkalmazását is átgondolta, így a nagymértékű programozhatóság megteremtését eltolták pár évvel. A fix funkciós megoldás legnagyobb problémája mindig is a rugalmasság feláldozása volt, hiszen a hardver nem programozható, ugyanakkor nem szabad elmenni a sebességelőnyök és a viszonylagosan alacsony tranzisztorigény mellett sem, ami sokszor többet ér, mint a flexibilis kezelhetőség lehetősége. Az IGP másik nagy újítsa a médiamotor, mely egy dedikált transzkódolóban csúcsosodik ki. Manapság egyre nagyobb szerepet játszik a videók átkódolása a felhasználók körében, így az Intel jobbnak látta ezt a feladatot egy célhardverrel kezelni. A programozhatóság itt is elveszik, de cserébe a rendszer nagyon gyors. Természetesen a dedikált transzkódolót a szoftverfejlesztőknek is támogatni kell, de valószínűleg ez nem jelent majd problémát, hiszen a vállalat biztosítja a megfelelő hátteret a partnerek számára.

A megosztott L3 gyorsítótár és a ring bus

A processzormagok képességeiről már korábban beszélt az Intel, így ezen a ponton nem lehet sok újdonságról beszámolni, bár érdemes megjegyezni, hogy javult az out of order logika, ami az utasítások sorrendtől független végrehajtásáért felel. A legnagyobb érdekesség azonban a ring bus alkalmazása, ami az adatok átadását biztosítja a lapkán belül. A rendszer órajelenként 32 bájt adatot továbbít, ami figyelembe véve a kellően magas üzemfrekvenciát nem jelenthet szűk keresztmetszetet. Sőt az Intel előnyt is kovácsolhat belőle, hiszen az IGP összeköttetésben van a harmadszintű gyorsítótárral, azaz az ott tárolt adatokat gyorsan el lehet érni. További előny, hogy ez a kialakítás lehetővé teszi a processzormagok hozzáadását is, anélkül, hogy komolyabban át kellene tervezni a chipet. A Hyper-Threading és Turbo Boost technológiákat támogató központi egységben kétcsatornás DDR3 memóriavezérlő kap majd helyet, míg a PCI Express 2.0-s vezérlő 20 csatornát kezel. Ez a felállás megint nem lesz ideális a CrossFire és az SLI konfigurációkra nézve, hiszen két grafikus kártya esetén a PCI Express felületek csak 8-8 csatornát biztosítanak.

A Sandy Bridge generáció első képviselője [+]

Az új LGA1155-ös foglalatba helyezhető Sandy Bridge generáció esetén a tuning is változik, és ezt az információt az Intel is megerősítette. Csak a K-s modellek teszik lehetővé a szorzó állítását, amivel lehetséges az alapórajel emelése. Mivel a rendszerbusz frekvenciájának emelése kizárt, így a memória effektív órajelét szintén egy szorzó segítségével lehet beállítani. Az Intel az 1333 MHz-es modulokat támogatja, de XMP profillal a 2133 MHz-re is lehetőség lesz.

Intel P67-es alaplap (forrás: LegitReviews)

A Sandy Bridge processzorokhoz a P67-es vezérlőlapka fog kapcsolódni. A referenciamodell az IDF-en is megmutatta magát, ám valószínű, hogy az ismert gyártók termékei a külső stílusjegyek szempontjából eltérőek lesznek.